Táncolj, mintha mindenki téged nézne
Ez a kissé giccses mondás pozitív hatással volt az emetofóbiamra. Finom, de hatékony szemléletváltásról van szó. Ne úgy táncolj, mintha senki sem nézne, hanem úgy, mintha mindenki nézne, és te mégsem törődnél vele.
„Táncolj, mintha senki sem nézne” – ez egy gyakori mondás. Szórakoztató, azt sugallja, hogy senki sem ítél meg, élvezd az életedet. Úgy találom, hogy ez hasonlít az emetofóbia kezelésére alkalmazott eredeti megközelítésemhez. Azt mondtam magamnak: „Nem fogok hányni”, „Táncolj úgy, mintha nem akarnál hányni”. Ezt még az is megerősítette, hogy a körülöttem lévők is ugyanezt mondták. A szüleim, a barátaim, a tanáraim azt mondták nekem, hogy nem fogok hányni. De ez egy csapda, mert az emetofóbia kitartó és ravasz. Ha azt mondtam: „Nem fogok hányni”, az emetofóbia mindig talált valami módot arra, hogy meggyőzzön arról, hogy talán mégis hányni fogok. Elemeztem az ételeimet, figyeltem a betegség jeleit magamon és másokon, a szagokat, a mozgásokat, a hőmérsékletet. Ez egy véget nem érő küzdelem volt, és általában az emetofóbia nyert, meggyőzött arról, hogy hányni fogok, és a „Táncolj úgy, mintha nem hánynál” helyett az lett, hogy „Táncolj később, amikor jobban érzed magad”, csakhogy ritkán éreztem magam jobban.
Az emetofóbiammal kapcsolatos áttörésem egy finom, de rendkívül erőteljes gondolkodásbeli változással jött. Évekig tartó terápia és gyakorlás kellett ahhoz, hogy ez a változás bekövetkezzen, de amikor az agyam végre elhitte, tudtam, hogy visszaszereztem az életemet az emetofóbiaól.
Táncolj, mintha mindenki téged nézne
A PsychologyToday számos országban elérhető terapeuták adatbázisa. Keress terapeutákat a közeledben, szűrd a találatokat szakterület szerint, és egyeztess időpontot egy ingyenes, 15 perces konzultációra
. Az American Psychological Association (APA) szintén nagy terapeutadatbázissal rendelkezik, de ez csak az Egyesült Államokban érhető el.
Google-keresés: Segíthetünk a keresés beállításában, hogy a találatokat a közeledben található, megfelelő képesítéssel rendelkező terapeutákra szűkítsd le.
Régebben azt mondtam: „Nem fogok hányni”, de az emetofóbia mindig megtalálta a módját, hogy meggyőzzön. Ez a küzdelem csak még erősebbé és ravaszabbá tette az emetofóbiát.
Most, amikor azt mondom: „Lehet, hogy hányni fogok”, az emetofóbia megpróbálja elhitetni velem, hogy ez milyen szörnyű és borzalmas lenne. El kell viselnem ezt a kellemetlenséget, és nem hagyhatom, hogy az emetofóbia elvegye az életemet. Ez a küzdelem nagyon nehéz volt, és sokáig tartott, de ahogy legyőztem az emetofóbiaát, éreztem, hogy az életem újra virágzik.
Végül el kellett döntenem, melyik utat választom. 20 éven át a „nem fogok hányni” csatát vívtam, és nem vagyok biztos benne, hogy megnyerhető-e. A terapeuta azt mondta, bármikor visszatérhetek ahhoz a küzdelemhez, miért ne próbálnék ki egy másik megközelítést? A „Lehet, hogy hányni fogok” életmentő megközelítés volt, egy olyan küzdelem, amelyet megnyerhetek. Most úgy táncolok, mintha mindenki engem nézne.