A szociális fóbia (más néven szociális szorongás) olyan intenzív, tartós félelem a társas helyzetektől, amelyben az érintett személy attól tart, hogy megítélik, bírálják, megszégyenítik vagy elutasítják. A szociális szorongás során jelentkező félelemreakció aránytalan a mindennapi interakciók által jelentett tényleges fenyegetéshez képest. A szokásos félénkségtől eltérően a szociális szorongásos zavar jelentős szenvedéshez és elkerüléshez vezet, ami zavarja a mindennapi tevékenységeket, a munkát, az iskolai életet és a kapcsolatokat. A szociális szorongással küzdők súlyos fizikai tüneteket tapasztalhatnak, mint például elpirulás, izzadás, remegés, szívdobogás vagy hányinger, és nagy erőfeszítéseket tehetnek annak érdekében, hogy elkerüljék a társas összejöveteleket, a nyilvános beszédet vagy akár a mindennapi beszélgetéseket is. A szociális szorongásos zavar több millió embert érint, gyakran már a tizenéves években kezdődik, és kezelés nélkül tartósan fennmaradhat.
A fóbiaban szenvedő személyek gyakran felismerik, hogy félelmük túlzott. Ez a tudatosság önmagában azonban nem teszi a fóbiait olyanná, amit „ki lehet bírni”. A fóbia zavar olyan rendellenesség, amely átgondolt, célzott kezelést igényel annak érdekében, hogy a biztonságra irányuló és elkerülő viselkedésmódok csökkenjenek, és helyüket új viselkedésformák vegyék át.
A szociális szorongás az a félelem, hogy valaki társas helyzetekben megítél, bírál vagy megszégyenít. Ez elkerülésben (meghívások elutasítása, találkozókon való elbújás), biztonsági viselkedésformákban (túlzott felkészülés, minden mondat begyakorlása, szemkontaktus elkerülése) és az esemény utáni intenzív rágódásban nyilvánul meg: „mit gondoltak rólam?”. A klinikai megoldás a fokozatos társas expozíció, a biztonsági viselkedésformák fokozatos leépítésével kombinálva: előre nem begyakorolt beszéd, szemkontaktus fenntartása beszélgetések során, rendezvényeken való részvétel menekülési terv nélkül. A Bia ezeket egy társas kockázatokból álló létrának szervezi fel, amelynek ütemét te magad határozod meg, viselkedési kísérletekkel, hogy teszteld, mi történik valójában, amikor abbahagyod a rejtőzködést.
Klinikai megközelítésünk: fokozatos társadalmi expozíció viselkedési kísérletekkel
A kutatások szerint visszaszerezheted az életedet a fóbia segítségével. Ugyanaz a mentális folyamat, amely az fóbia-t okozza, felhasználható annak leküzdésére is. Megérdemelsz egy fóbia nélküli életet.
A kutatások szerint a fóbia kis, fokozatos lépésekkel leküzdeni lehet.
Bia küldetése, hogy a „fóbia” gyógyulási módszert mindenki számára elérhetővé tegye azáltal, hogy csökkenti a kezdéshez szükséges akadályokat és ösztönzi a kitartást. Te magad irányítod az úted ütemét és sorrendjét, kényelmesen, a saját otthonodból. A Bia segítségével megtanulod az alapvető fogalmakat – miért alakulnak ki a fóbiaik és hogyan lehet őket leküzdeni –, valamint biztonságos környezetben gyakorolhatod az új készségeket.
Ha jelenleg terápián veszel részt, a Bia remek eszköz lehet ahhoz, hogy gyakorold a készségeidet és nyomon kövesd a fejlődésedet. Ha még nem jársz terápiára, a Bia egy egyszerű módja annak, hogy elindulj az úton, és felfedezd, mire vagy képes.
Csak akkor, ha úgy döntesz. Bia kezdetben apró expozíciókkal indul: egyszer felszólal egy megbeszélésen, telefonál ahelyett, hogy SMS-t írna, részt vesz egy rendezvényen. A nyilvános beszéd azoknak szól, akik erre vágynak.
Nem. A félénkség egy temperamentum. A szociális szorongás pedig a negatív értékeléstől való konkrét félelem, amely elkerülés és biztonságra törekvő viselkedéshez vezet. Ha a félénkség irányítja a döntéseidet, akkor lehet, hogy szociális szorongásról van szó.
A társas készségeket a társas érintkezés során sajátítjuk el. Az elkerülés mind a szorongást, mind a kínos érzést fennmaradtatja. A Bia program mind az expozíciós gyakorlatokat, mind a gyakori helyzetekre vonatkozó gyakorlati forgatókönyveket tartalmazza.
Íme néhány további forrás, amely hasznos lehet: